Sokáig azt gondoltuk, hogy a testünk számára az alvás elsősorban a regenerációs folyamatok miatt fontos. Legújabb ismereteink szerint azonban ehhez a pihenés is elegendő. Agyunk számára viszont nélkülözhetetlen az alvás. Az alvás éjszakáról éjszakára ismétlődő öt fázisában dolgozza fel, értékeli és raktározza el az agy a beérkező információkat, érzelmi és tartalmi elemeket. Elalváskor előbb egy felületes alvásba „csúszunk”, amit egy közepesen mély, majd egy mélyalvás követ. Ezután az egyes fázisok fordított sorrendben is lejátszódnak, és a sort egy ún. REM –fázis zárja. A REM az angol „Rapid Eye Movement” (gyors szemmozgások) szavak kezdőbetűiből ered, és az alvásnak azt a szakaszát jelöli, amikor a csukott szemhéjak alatt a szemgolyók szaporán „tekintgetnek” ide-oda. Egy ilyen alvásperiódus kb. 90 percig tart, és 4–7-szer ismétlődik az éjszaka folyamán. Minél tovább tart az alvás, annál rövidebb lesz a mélyalvás időtartama, a REM-szakasz viszont megnyúlik.

Az ún. mélyalvás alatt történik például a beérkezett információk osztályozása és raktározása a rövid, vagy hosszú távú memóriában. Az érzéséket és érzelmek viszont a gyors szemmozgásokkal járó felületes alvás, vagyis a REM-, illetve álomfázisban dolgozza fel az agy. A napközben begyakorolt különböző mozgássémákat – mint pl. teniszütés, autóvezetés – az agy megfelelő területei alvás közben állandóan ismétlik és rögzítik. Végezetül, az agyunk alvás közben kreatív megoldásokat dolgoz ki az éppen aktuális problémákra. Vagyis: ahelyett, hogy késő éjszakáig dolgoznánk, tanácsosabb pihentető alvással gondoskodnunk a beérkezett információk és a külső hatások sikeres feldolgozásáról.

Mindezek mellett, az alvás aktiválja az immunrendszert, vagyis a szervezet védekező mechanizmusait. Ezzel szemben az alváshiány, vagy a tartós alvászavar a fertőzésekre való hajlamot fokozza. Utoljára, de nem utolsó sorban, a kielégítő mennyiségű és minőségű, pihentető alvás a legegyszerűbb és leghatásosabb anti-aging, vagyis öregedés gátló program.