Ugyan kinek nem volt már életében egy-két álmatlanul átvirrasztott éjszakája? Magánéleti nehézség, munkahelyi probléma, vagy egyszerűen egy utazás előtti drukk – ezek bizony gyakran képesek elrabolni tőlünk az éjszaka nyugalmát. Nem kell aggódni, ha ilyen nyilvánvaló az álmatlanság oka! Viszont a népesség mintegy 10-15%-a nem csupán alkalmankénti, hanem krónikus alvászavartól szenved.
Mi történik alvás közben, mivel foglalatoskodik ilyenkor szinte mozdulatlan testünk, egyáltalán miért alszunk? – minderről még mindig csak keveset tudunk. Az alváskutatók által több mint egy évszázad óta folytatott kutatásoknak köszönhetően az álomrejtvény több titkát sikerült megfejteni.
Pedig - az alváskutatók által több mint egy évszázad óta folytatott kutatásoknak köszönhetően - ma már tudjuk, miért van szükségünk alvásra: éjjel zajlanak testünk növekedési és újjáépítő folyamatai. Ilyenkor –különösen gyermekeknél, kisebb mértékben azonban felnőtteknél is- ún. növekedési hormon szabadul fel a szervezetünkben, mely gondoskodik a testsejtek újratermelődéséről, fokozza a vérképződést és a sebgyógyulást. Az éjszaka fontos feladata az immunrendszer regenerálása is. Ekkor tölti fel raktárait a szervezetünk az emberi test védekezési mechanizmusát szolgáló anyagokkal. Bölcs testi reakció a hűléses megbetegedéskor észlelt fáradékonyság: egy fertőzés kezdetén az ún. mélyalvás támogatja legjobban az immunrendszert. Arra is van bizonyíték, hogy az ember képes alvás közben tanulni. Persze nem a párna alá helyezett könyv szövegét, hanem azokat a dolgokat, amelyekkel napközben foglalkozott. Az agyi tevékenység ugyanis az éjszaka folyamán igen aktív, és ilyenkor a nappal szerzett információk újra „átfutnak” a megfelelő idegpályákon, és jól bevésődnek. Tanulóknál ezért egy-egy rövid alvás is jelentősen javítja a tanulási teljesítményt.